Mi a boldogság?
A boldogság mindenkinek mást jelent és mégis mindenki elképzelésében megfigyelhetőek a közös vonások vagy legalábbis a kiváltó okok a mélyben egyeznek, egy tőről fakadnak. A boldogság nekem az, amikor úgy érzem minden a lehető legjobb éppen. Biztonságban vagyok, szeretve vagyok, szeretek, nevetek, kapcsolódok számomra kedves emberekkel, elengedem magam, emelkedett állapotban vagyok és mindez akkor a legerősebb, ha másokkal együtt élem át. (Persze egyedül is átélhetünk boldogságot, de akkor is azt érezzük, hogy egységben vagyunk a mindenséggel, a sorssal a jóIstennel vagy Fortuna asszonnyal) Én amikor boldog vagyok szeretek és viszont szeretnek. Ritka és különleges egységélményt élek át. Attól ritka és különleges, hogy ilyenkor a különbözőségeinkkel együtt vagyunk nagyon hasonlóak és együtt élünk át valami nagyon hasonló jót. Feloldódik a boldogságban a dualitás, ami az egész földi létezésünkre, életünk minden pillanatára olyan jellemző. A bajban is történhet ilyen egységélmény és akkor gyógyító balzsamként hat a szomorúságban való osztozás. De hitem szerint az örömben, boldogságban való osztozás hatványozottan regeneráló, megújító hatású és erőt ad és akár preventív jellegű is életünk egyes problémáival szemben.
Hogyan legyünk hát boldogok?
Hogyan éljünk át minél több örömöt önmagunk létezésében és embertársainkkal való kapcsolódásainkban? Erre is bizonyára sok mindenkinek sokfelé válasza van, de én itt is hiszem, hogy vannak közös vonások, mindenkire ható, pozitív mechanizmusok. Az én képletem erre így szól: relaxáció + önismeret + játék = érzelmi, lelki rugalmasság. Paradox módon épp a sokrétű és állandó mozgásban lévő érzelmi rugalmasság elsajátítása teszi lehetővé az egység élmény megtapasztalását, amikor szinte megáll az idő körülöttünk. Az egység élmény az én olvasatomban maga a boldogság, az örömteli jelenLÉT. A nehezen meghatározható boldogságot (mint kék madárkát) nyilván nem lehet megfogni vagy kalitkába zárni, viszont meg lehet tanulni hogyan tudod úgy kinyújtani a karodat, hogy ő újra meg újra leszálljon rá.
Miért pont az érzelmi rugalmasság a kulcs?
Mert az segít a dualitás feloldásában. Ez oldoz fel önmagadtól, segít felülkerekedni a saját hiányosságaidon, nehézségeiden. Ez tüneti el a tüskéket és határokat saját magad és embertársaid között. Segít túllépni azon, hogy más mit mond, gondol és tesz, tudod, hogy mi miért történik és mindennek ellenére is tudsz kapcsolódni, nem leszel áldozat vagy elnyomó. A relaxáció az első lépcső. A nulladik szint. Ha tele vagyunk stresszel (márpedig tele vagyunk stresszel) akkor nem leszünk képesek rendet tenni magunkban, ha pedig nagy bennünk a kupi, kizárt, hogy jól tudjunk kapcsolódni a külvilág dolgaihoz. A következő lépcső az önismeret. Mi hogyan működünk és miért? Elismerjük, hogy vannak erősségeink és gyengeségeink? Mik azok és mihez kezdünk velük? Szerintem a harmadik és egyben legfontosabb lépcső a játék.
A kulcs anyagát játékból szőtték
A játék univerzális gyógymód, a kiapadhatatlan szórakozás forrása, önismereti utazás, szeretet kifejeződés, és a leghatékonyabb fejlődési, kapcsolódási lehetőség is egyben. Gyerekanimátorként és anyukaként is rengeteg pozitív tapasztalatom van a játékkal kapcsolatban, de mindez még korábbra nyúlik vissza bennem. A játék különösen gyerekkorban az önkifejezés, önmegvalósítás örömteli eszköze is, én pedig ebben valahogy benne felejtettem magam. Ismerősöknek, barátoknak, rokonoknak teremtettem meg újra és újra azt a közös mese és játékvilágot, melyben mindenki jól érezheti magát, mindenki felfedezheti önmagát és közben örömmel egymáshoz is tud kapcsolódni. Dupla öröm ezt, önmagunk és embertársaink iránt. A játék során feloldódik a dualitás, megszületik az egység, az örömteli boldogság. Sokat tanultam a játékról időközben, hatalmas szakirodalma van a témának, itt van hát az ideje, hogy valóban komolyan vegyük a játékot! A játék egy olyan eszköz a kezünkben, amivel örömmel, észrevétlenül javíthatunk életminőségünkön, emberi kapcsolatainkon, életünk nehézségével kapcsolatos megküzdési stratégiánkon. És mi a boldogság hosszú távon, ha nem ez?
Nem véletlenül szerepel a dán gyerekek és szülők létezésének egyik fókuszában is a játék. Azok a dánok, akiket már évtizedek óta választanak meg a világ legboldogabb népének pontosan tudják, hogy a játék összeköt, és olyan pozitívan formálja az ember lelkivilágát, ami semmi máshoz nem hasonlítható és semmi nem is helyettesítheti azt. Játék során tanuljuk meg és gyakoroljuk egyre magasabb szinten az empátiát, a helyes értékrendet, a kreativitást, a figyelmet és a kapcsolódást másokhoz. A dánok abban hisznek, hogy másokhoz kapcsolódni értelmet és célt ad az élet minden területének. „Nagyra értékeljük az egyéniség szerepét is, de nem gondoljuk, hogy mások társasága és támogatása nélkül képesek lennénk boldogan élni.” (Iben Dissing Sandahl, Játék dán módra)
A dánok szemlélete is nagyban inspirálta a 8 alkalmas KidSpirit Boldogság Koktél tanfolyamot (relaxálás, önismeret és érzelmi rugalmasság sok mókával, játékkal) valamint a Fejlesztőközpontban szervezett vidám napközis alkalmakat. Ezeken a délutánokon a szülők nyugodtan intézheti dolgaikat, a gyerekeket pedig a sok szuper társas-és ügyességi csapatjátékkal várom. Alkotunk, szabadon játszunk és játékosan tanulunk az érzelmekről, ezáltal is növeljük a gyermek önbizalmát és boldogságszintjét a hétköznapokban. Bővebb információk: https://fb.me/e/GDLiIYJz
Tankoljunk fel sok-sok örömmel, vidámsággal! Szeretettel várok minden érdeklődőt!