A téli időszak beköszöntével egyre inkább előtérbe kerülnek a begubózós programok, a fantasztikus beszélgetések, avagy épp egy szuper film/rajzfilm, amelyet együtt nézhet meg a család. A választásunk a – szó nemes értelmében  – egy egyszerű rajzfilmre esett, amely ugyan nem egy egész estét műsor, de annál fontosabb a mondanivalója és szuper kezdés lehet egy egész estét kitöltő, mély beszélgetéshez. Olvassátok gyermeki kíváncsisággal Angéla összegzését és gondolatait a meséről!

 

Karácsony közeledtével egyre több időt töltünk szeretteinkkel, és ez így van jól, végre szeretetben együtt lehet a család. Azonban sokszor már nem tudunk mit kitalálni, hogyan kössük le a gyerkőceinket, és lássuk be hiába szeretjük őket nagyon, olykor fárasztó tud lenni a folyamatos ötletelés. Ebben szeretnénk mi segíteni :) Jó szívvel ajánlom szabadidős programnak nektek Max Lucado: Értékes vagy című meséjét.

 

Úgy gondolom a mese mondandója, szinte minden korosztálynak aktuális. A külső befolyásról, másoktól való függésről, az önbizalomhiányról, önelfogadásról hallhatunk benne értékes gondolatokat.

 

A foltmanók közösségéről szól, akik mind egyediek, csupán két közös dolog van bennük, az hogy egy faluban laknak, illetve, hogy egy mester faragta őket. A manók kétféle matricával rendelkeznek : aranycsillaggal, és szürke ponttal. Aranycsillagot azok kapnak akiket valamiért (szépség, tehetség, bármi) szubjektíven a közösség értékes tagjainak ítéltek meg, szürke pontot pedig azok akiket csúfnak, ügyetlennek vagy butának véltek a többiek. A közösség tehát értékítéletet alkotott tagjai felett. Természetesen minden tag minél több aranycsillaggal szeretett volna rendelkezni és itt megjelenik az a természetes kívánság, hogy minél szerethetőbbek szeretnénk lenni, arra vágyunk, hogy elfogadjanak minket. Ez a vágy a felnőttekben is ugyanúgy megvan, azonban a gyermekek körében sokkal erősebben kijön a beilleszkedési kényszer, sóvárgás az elfogadás iránt. Gyakran magukat, értéküket másoktól származó véleményekből szeretnék igazolni, ami rengeteg feszültséget szül a gyermeklelkekben, a nehezen beilleszkedő, félénk gyerekek akár traumatikus élménynek élhetik meg az óvodát/iskolát. Ezért úgy gondolom, hogy már egészen kicsi korban szükséges fejleszteni a gyermekek önbizalmát, megtanítani nekik, hogy ne csak mások véleményén alapuló visszajelzésekre támaszkodjanak.

 

A mese főszereplője : Pancsinelló rengeteg szürke pontot kapott. Csúnyának ítéltek meg, és amikor valamivel próbálkozott, hogy szerethetőbbé tegye magát, mindig elrontott valamit,és így még több szürke pontot kapott. Külső visszajelzésekre lett volna szüksége, hogy igazolni tudja magának, hogy ő egy értékes manó, belső erőből nem lett volna erre képes, tehát általánosságban elmondhatjuk, hogy nem volt önbecsülése, ahogy a többi manónak sem. Úgy vélem hiába kaptak sokan aranycsillag matricát, egy manó sem rendelkezett önbizalommal azok közül, akik meg volt bélyegezve, mert mindannyian külső hatásokból építkeztek.

 

 

 

Pancsinelló, azonban találkozott egy manóval, akinek testén egy matrica sem volt. Hiába próbálkoztak társai ráragasztani valamit, egyből lehullott róla. Tehát elmondhatjuk, hogy nem tudott a többi manó értékítélet alkotni felette, képtelenség volt megbélyegezni, immunis volt a külső ítélkezésre, saját belső értékeiből táplálkozott.

 

Pancsinelló nem értette, hogy ez, hogyan lehetséges, irigyelte matrica nélküli társát, aki elárulta neki, hogy mindennap meglátogatja a mesterüket. Pancsinelló is matrica nélküli szeretett volna lenni, így végül sikerült összeszednie a bátorságát és meglátogatta a készítőjét, aki nagy meglepetésére emlékezett a nevére. A mester a “teremtő’ metaforájaként jelenik meg a mesében, aki kézzel készítette a manókat,  azonban asszociálhatunk akár egy szerető szülői alakra vagy egy nagytestvérre is, ez hitrendszerünktől, értékrendünktől függ.

 

Pancsinelló próbált mentegetőzni a mestere előtt, hogy ő tényleg próbálkozott jó manó lenni, társainak megfelelni, azonban kísérletei mindig kudarcba fulladtak. A mesterből azonban feltétel nélküli szeretet áradt, nem foglalkozott egyáltalán a megbélyegezésekkel, hiszen az ő munkája csakis tökéletes lehet, és rajta kívül nem kell másnak megfelelni. A készítő elmagyarázta Pancsinellónak, hogy a matricák kizárólag, akkor ragadnak meg rajta, hogyha ő hisz a fontosságukban, és kérte a manót, hogy látogasson el hozzá minél többször. Pancsinelló először még hitetlenkedett, azonban amikor eljátszott a gondolattal, hogy a mestere tényleg komolyan beszél, és nem szükséges másoknak megfelelni máris lehullott egy szürke pont róla. A fejlődést látva, bebizonyosodott számára mestere igaza.

 

Úgy gondolom, hogy ez a tanulság, minden gyermek számára hasznos lehet. Mesenézés közben a kicsik úgy fejlesztik az önbizalmukat, lelki immunitásukat, hogy közben észre sem veszik, hogy szórakozás címén, valami újat tanultak. Minden gyermek egyedi, a szupererő bennük él, csak el kell hinniük, innentől kezdve az összes nem építő jellegű külső befolyás jelentéktelenné válik, nem lesznek hajlandóak befogadóak lenni lelki egészségük érdekében a negatív energiákkal kapcsolatban. Megtanulják, hogy mi a különbség az építő jellegű visszajelzés, és a romboló megbélyegzés között. Az előbbivel befogadóak lesznek, az utóbbival pedig elutasítóak, így adott a gyors fejlődés.

 

Jó szórakozást kívánok a mesenézéshez!