Ti is tapasztaltátok, hogy hangulattól függően más színek azok, amelyekkel szívesen körbeveszitek magatokat? Más hatással van Rád a színes kiegészítő, a ruha színe vagy akár egy festmény? Nincsenek ezzel másképp a gyermekek sem és az sem véletlen, hogy a színeket terápiás folyamatok során is előszeretettel alkalmazzák. Viola korábbi bejegyzésében bemutatta milyen lehetőségeink vannak a gyermekeink gondolatainak még alaposabb és sokrétűbb megismerésében, a mostaniban a színek gyermekekre gyakorolt hatásairól számol be.
“A szín: élet. Színek nélkül halott lenne a világ. Őseszmék a színek, a kezdettől fogva való színtelen fénynek és ellentétpárjának, a színtelen sötétségnek a gyermekei. Mint láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színeket. A színek a fény gyermekei, a fény pedig a színek anyja. A fény, a világnak ez az ősjelensége a világ szellemét és eleven lelkét nyilatkoztatja ki a színekben.” (Johannes Itten, 1888-1967, svájci festő és művészetpedagógus)
Színek: vannak, amik közel állnak hozzánk, vannak, amik kevésbé, sőt, talán akad olyan is, amit nem szeretünk. Gondoljunk csak egy kicsit vissza gyermekkorunkra, mi volt akkor a kedvenc színünk? És mi most? Annyi mindent kezdhetünk a színekkel! Ha elég jól ismerjük őket, akkor például élvezhetjük kellemes hatásaikat is. A mostani írásomban ebbe a világba szeretnélek egy rövid utazásra invitálni Titeket.
A színek jelölhetik a pillanatnyi hangulati vagy érzelmi állapotunkat. Ennek függvényében mindig más színt ítélünk kellemesnek, így folyamatosan változik, hogy milyen színt látunk szívesen. Ezért van fontos szerepe a színeknek a művészeti terápiákban is. Egy-egy terápiás folyamat során, vagy akár több évet felölelő időszak alatt készített alkotások egymás mellé helyezésével máris láthatóvá válik a hangulatunkkal és érzelmeinkkel, személyiségünkkel változó színpreferenciánk. A teljesség igénye nélkül hoztam pár meghatározást, és jellemzőt az egyes színekről, hogy akár a saját, vagy gyermekeink alkotásaihoz is közelebb kerülhessünk. Vagy csak egyszerűen jobban tudjuk alkalmazni a színek jótékony hatásait a mindennapjainkban.
Színek hatása, különös tekintettel a gyerekekre
Azt már említettem, hogy feltehetően más színt részesítünk előnyben egy felfokozott vagy örömteli hangulatban, mint egy nyugodtabb állapotban. De ugyanez igaz fordítva is, a színek is tudnak hatni érzelmi állapotunkra. Sőt, a gyermekek esetében azt is kimutatták, hogy a színek fokozzák az agyi kreativitást, produktivitást és tanulási kapacitást. A gyerkőcök alapvetően érzékenyebbek a színekre. Esetükben a színek fokozhatják az izgatottságot, elősegíthetik a nyugalmi, higgadtabb állapot elérését, de inspiráló hatásuk is lehet. Ezért is fontos, hogy milyen színekkel vesszük körbe a kicsiket. Ha egy alapból aktív gyermek sok pirossal találkozik, sok ilyen színű tárgy van körülötte, akkor ne lepődjünk meg, ha egész nap pörög, s nem, nem fogjuk megtalálni rajta a kikapcsológombot. A kulcs egy másik szín előtérbe helyezése lehet: például a kék, zöld, vagy a lila használata. A későbbiekben az is kiderül, miért!
Nézzünk csak meg néhány színt közelebbről, s hogy milyen hatással lehetnek a gyermekre:
A piros energiát áraszt, izgalmas, izzik. A három alapszín egyike. Azon túl, hogy aktivizál, ha túlságosan sok ilyen szín veszi körül a kicsit, agresszív viselkedést és koncentrációs problémákat is kiválthat.
A narancssárga alapvetően vidám szín, hasonlóan a piroshoz, energizál és izgatottá tesz, felpezsdít. Meleg, közvetlen szín, ami turbózza az önbizalmat is.
Még a narancssárgánál is vidámabb szín a második alapszín, vagyis a citromsárga. Instant mosolygás. Meleg szín, ami alapvetően lelkesít és pozitív energiákat közvetít, de néha rá tud erősíteni a belső haragra vagy frusztrációra is.
Mi jut eszünkbe először a zöldről? Természet, nyugalom, egészség. Külső és belső növekedés, fejlődés, meditáció. Kutatások azt is kimutatták, hogy a zöld fejleszti a gyermek olvasási és feldolgozási sebességét.
A kék, vagyis a harmadik alapszín, a nyugalom és a derű színe. Segíti a figyelem összpontosítását, így a koncentrációt, továbbá csökkenti a szorongást, agressziót, sőt, a vérnyomást és a pulzusszámot is.
A lilához elsősorban a magabiztosság és ambíció köthető. Eredetileg az uralkodók színe volt. A szenvedély színének is hívják, de kapcsolatba hozzák a kreativitással, bölcsességgel és spiritualitással is. A lila érzékenyítheti a gyermeket, segíthet az együttérzés, empátia képességének a kialakulásában.
A barna stabil és megbízható szín, szintén a természetből érkezik, ahogy zöld társa is. A három alapszín – piros, citromsárga és kék – összekeverésével jön létre. Természetessége és melegsége segíti a gyermek feloldódását, nyitottabbá válását. Az elmének egyfajta biztonságérzetet ad.
Gyengéd és nyugalmat árasztó szín a rózsaszín. Habár legtöbben lányos színnek tartják, univerzálisabban megközelítve derűt hoz és felvillanyozza a hangulatot.
Ha a gyermek egy alkotására nézünk rá, akkor – ahogy azt már korábbi írásaimban is hangsúlyoztam – először mindig az összképet vizsgáljuk, vagyis azt, hogy a rajz egésze milyen hangulatot, érzést kelt bennünk. Ezek után térhetünk ki a részletekre, de egyetlen részlet soha nem fogja az alkotás és így a gyermeki lélek rejtelmeit felfedni. Tehát: ha egy rajzán szinte csak pirossal alkot, nem kell azonnal megijednünk, vessük össze a többi, korábbi kis alkotásával, s látni fogjuk, hogy megjelennek-e más színek is, vagy valóban a piros dominál. Azt is fontos megjegyezni, hogy a gyermekek sokáig az élénk színeket részesítik előnyben, a lágyabb, halványabb vagy pasztellszíneket csak később kezdik el használni.
A befogadás művészete
“Tudom, hogy a színek hatásának legmélyebb és leglényegesebb titka még a szem számára is láthatatlan, s csak a szívünkkel mérhetjük.” (Itten)
Személyes élményként Mark Rothko (1903-1970, absztrakt expresszionista festő) képeit említeném, s a velük való találkozást különböző kiállításokon. Képei utazásra hívnak a színek világába, s miután visszatér az ember, érzi, hogy megrendült vagy épp meghatódott, felfrissült, erőre kapott. Tehát mindenkinek adnak valamit, aki nyitottan fordul feléjük.
Érdemes már kiskorban megismertetni a gyermekeket hasonló művekkel, múzeumba, kiállításra vinni őket, és beszélgetni velük az ott látottakról. Akár a színekről is, meséljék el, hogy nekik mit jelent az adott szín, milyen érzést keltett bennük!
Felhasznált irodalom:
Itten, Johannes: A színek művészete, Göncöl Kiadó, Budapest
Antalfai Márta: Alkotás és kibontakozás. A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata, Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2016
https://medium.com/wizitupelearning/effects-of-color-on-children-b344d064fc70
