Viola múltkori írásában megismerhettük a gyermekek rajzfejlődésének állomásait, mostani bejegyzésében pedig bemutatja milyen lehetőségeink vannak a gyermekeink gondolatainak még alaposabb és sokrétűbb megismerésében. A spontán gyermekrajzok sokkal több információval bírnak, mint azt elsőre gondoljuk, így mindenképp olvassatok tovább. Az alkalmazott tesztek minden esetben szakember jelenlétét igénylik, azonban ha úgy látjuk van értelme, akkor érdemes a titkok után menni, hogy ezáltal is támogatást nyújthassunk a piciknek.

„… lerajzoltam az óriáskígyót belülről is, hogy a fölnőttek megérthessék, miről van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni. (…) Így mondtam le hatéves koromban nagyszerű festői pályafutásomról. Kedvemet szegte 1. és 2. számú rajzom kudarca. A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefáradnak, hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik.”

Saint-Exupéry A kis herceg című híres kisregénye kezdetén találkozhatunk a meg nem értett kisgyermekkel, akinek rajzait egyáltalán nem értik a felnőttek. Kedves történet, igaz? De gondoljunk csak bele, hányszor próbáljuk mi kitalálni, hogy a kicsi mit rajzolt és hányszor volt az elsőre jelentéktelennek tűnő firka egy izgalmas történet megjelenítője. Ahogy korábbi írásaimban is említettem, a rajz a gyermek számára mint nyelv, mint szimbolizációs felület funkcionál. Könnyebben kommunikál egy 3-6-12 éves gyerkőc a rajzaival, könnyebben fejez ki élményeket, érzéseket szavak helyett képpel, hiszen ebben a korban még nincs a nyelvi szimbolizáció olyan fokán, hogy ezekről beszélni tudjon.

 

Az alkotás, mint szimbolizációs folyamat

 

Nézzük meg, hogy jellemezhető a gyermekek vizuális metafora- és szimbólumalkotó tevékenysége! Sok élményüket, érzésüket nem tudják szavakba önteni, viszont egy rajzba mindent bele tudnak sűríteni. Ez lehet egy jelentős pozitív élmény, emlék – például amikor szuperhősökké váltak a nyári KidSpirit táborban. Mindemellett itt említeném a gyermekrajzok vizsgálatának jelentőségét, a különféle rajzteszteket, melyekkel szorongást, családon belüli problémákat, vagy különböző lelki zavarokat lehet felfejteni. Ezekről a tesztekről szeretnék részletesebben írni idei első bejegyzésemben.

 

 

Mi a szimbólum?

 

A művészetben a szimbólum egy mögöttes vagy többlettartalommal bíró képi elem – ilyen lehet egy gondolat, fogalom, érzés, amit nehéz lenne lefesteni vagy lerajzolni. Szimbólumként szolgálhat bármilyen természeti kép: fa, virág, nap, vagy ember által készített tárgy. Lehet mitologikus eredetű, de lehet akár egy szín is, vagy valami teljesen egyedi, amit a művész dolgozott ki. Ekkor már egyéni, személyes szimbólumról beszélünk.

 

 

A rajztesztek jelentősége

 

A gyermekek érzelmeiket és érzéseiket, esetleges traumáikat nem feltétlenül tudatosítják, illetve, ahogy már említettem, még nem állnak a fejlődés azon szintjén, ahol elvont fogalmakkal tudnának dolgozni, így ezek nem verbalizálhatóak. De ha nincsenek szavak, milyen más csatornákon törhet utat magának az élmény, az érzés? A válasz egyszerű: szimbolizációval, rajzi szimbólumokkal. Ezekben sok olyan tartalmat meg tudnak jeleníteni, amit pusztán szavakkal még nem képesek.  A nem tudatos – tehát tudattalan – tartalmak a rajzban így megjelenhetnek szimbólumok, metaforák, jellegzetes képi jegyek formájában. Ebben rejlik a rajztesztek jelentősége. Természetesen egyetlen rajz nem diagnosztikai értékű, éles következtetéseket nem vonhatunk le belőle. Rajzelemzésnél célszerűbb több rajzot, így inkább egy rajzsorozatot vizsgálni. Továbbá más aspektusokat is figyelembe kell venni: szülők, tanárok, óvónők, más szakemberek megfigyeléseit. Mindezekkel együtt a rajz indikátor, alátámasztás, megerősítés lehet feltételezett lelki zavar, elakadás esetén. A rajz megértésében sokszor maga a gyermek is segíthet, ha elkezdünk vele kötetlenül beszélgetni az alkotásáról.

 

A rajzok és rajztesztek így nyújthatnak segítséget pszichológusok, pszichiáterek, képzett terapeuták, vagy pedagógusok számára. Nem csak a gyermekek esetében lehet eszköz, hanem pszichiátriai kezelés alatt állók állapotának nyomonkövetésére is (ilyen például a Dr. Hárdi István által kidolgozott dinamikus rajzvizsgálat), de akár a pszichoterápiás folyamat során is alkalmazhatnak rajzokat, hogy ezek legyenek a projektív felületek, melyek medrében előrehalad a terápia.

 

Elemezhetőek a szabad, spontán rajzok is, de vannak konkrétabb, irányított rajztesztek, amikből speciálisabb információkat kaphatunk. Erre irányulnak a különböző fa-, alak-, család-, állat- vagy firkarajz-tesztek. Ezek olyan általános alakzatok, figurák, melyek egyrészt mindenkinél az alapképek közé tartoznak, másrészt ha megfigyeljük, a rajztesztek mind olyan képekkel dolgoznak, amelyek már a gyermekkorban is a leggyakrabban ábrázolt figurák.

 

 

A teljesség igénye nélkül hozok Nektek pár példát:

 

A fa-teszt Karl Koch nevéhez köthető, gyermekek és felnőttek esetében is alkalmazható irányított projektív rajzteszt. Projektív tesztnek hívjuk azokat a személyiségteszteket, melyek a személy értelmi, érzelmi, interperszonális működését vizsgálják. A fa-teszt instrukciója mindössze annyi, hogy ,,Rajzolj egy fát tetszés szerint!”. Ennél bővebben azért nem magyarázza az instrukciót, mert így szabad teret ad a fa megalkotására, így lesz igazán személyes és projektív a rajz.

 

A fa sok nép eredetmítoszában központi szerepet kap, de a Bibliában is találkozunk vele. Az életfa múlt, jelen, jövő, evilág és túlvilág, alvilág és mennyek között közvetít, tartja az égboltot, de lehet az élet szimbóluma is. Jelölheti az embert, hiszen élő: növekszik, fejlődik, termékeny, öregszik és meghal.

 

Gyökerei – a föld alatti “láthatatlan” rész – a tudattalan, az ösztönök és a múlt tere, a törzs a realitást és az érzelmeket, így a jelent, míg a lombkorona a jövőt és a szellemi szférát jelöli.

 

 

A kinetikus családrajz és a kinetikus iskolarajz két másik érdekes rajzteszt típus. Kinetikus, mert az instrukció szerint mozgás, cselekvés közben kell ábrázolni a családot vagy az osztályt. Tehát az instrukció: ,,Rajzold le a családod/az osztályod, úgy, hogy közben mindenki csinál valamit!”

 

A kinetikus családrajz a családi dinamika feltárására alkalmas, segítségével felszínre kerülhetnek feszültségek, megmutatja, hogy a gyermek hogy érzi magát a családban, milyen a kapcsolata a családtagokkal (van-e kapcsolat, annak minősége, vagy egyáltalán nincs és az elszigeteltség a jellemző, stb.)

 

A kinetikus iskolarajz során az osztályt rajzoltatják le a gyermekkel, ez tökéletes lehet a gyermekek közti konfliktusok, bullying, kiközösítések feltárásához, osztályon belüli szerepek kerülhetnek  a papírra.

 

Mindegyik rajztesztnél információértékű a tér kihasználása, az alakok mérete egymáshoz és a laphoz képest, a díszítettség, a rajz kidolgozottsága.

 

Ami a színhasználatot illeti, minden gyermeknek megvan a rá jellemző színskálája, amit könnyen megismerhetünk, ha a gyermekünk több rajzát együtt vesszük szemügyre. Ebből kapunk egy összbenyomást a jellegzetes színválasztásairól, tónusokról, színerősségekről. Ha ettől az általánostól észlelünk eltérést, az is jelentéssel bír, érdemes rá odafigyelni.

 

A feljebb említett rajzteszteknek is még több elemzési kritériumuk, aspektusuk, lehetőségük van, így például egy fa-teszt kiértékelése is részletes, hosszú tanulást igénylő feladat és szakképesítéshez kötött. Rajzok kiértékelésénél és elemzésénél figyelembe kell venni, hogy egy komplex emberi személyiség kivetülései tárulnak elénk, így több alkotását is érdemes megvizsgálni. Nem elhanyagolható az egyéb vizsgálati eredmények figyelembevétele, a környezet, család visszajelzései a vizsgált személyről.

 

Ahogy láthattátok, a gyermekrajzok egyéni, megismételhetetlen kis világok, amelyeket sok-sok értelmezési és megértési modell szerint lehet elemezni, mégis óva intek bárkit is attól, hogy ezek után nyers elemzésbe kezdjen. Fontos szem előtt tartani, hogy bár a rajz minden egyes eleme jelentéssel bírhat, mégis elsősorban a rajzot a maga teljességében kell szemlélnünk. Úgy is mondhatnám, hogy az összbenyomást, a Gestaltot kell látnunk. (Megjegyzés: Gestalt: német szó,  jelentése alak. A gestaltpszichológia magyarul alaklélektant jelent. Az alaklélektan a rész és egész viszonyával foglalkozik. Alapállítása, hogy a látvány egésze több a részek összegénél.)

 

Felhasznált irodalom:

Kárpáti Andrea: A gyermekrajzok szimbólumvilága, in: Neveléstudomány az ezredfordulón, szerk.: Csapó Benő és Vidákovich Tibor, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. 193-206.o.

Koch, Karl: Fa-teszt. Rajzolj egy fát és megmondom ki vagy, Hermit Könyvkiadó Bt., Budapest, 2015

de Saint-Exupéry, Antoine: A kis herceg, Láng Kiadó, Budapest, 1994

Dr. Vass Zoltán és Dr. Wolfgang Sehringer (szerk.): Lelki folyamatok dinamikája. A képi világ diagnosztikában és terápiában, Flaccus Kiadó, Budapest, 2005

Dr. Vass Zoltán: A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Projekció, kifejezés, mintázatok, Flaccus Kiadó, Budapest, 2006