fbpx

Művészet? Terápia?

0 hozzászólás

Írta: Cservég Viola

2020.09.24.

Van egy lány, akinek gyerekkori álma, hogy elgörkorizzon a szivárvány lábához, hogy kiderítse, mi van ott valójában…. Viola személyisége igazi szivárvány, felemeli és motiválja a gyerekeket egy-egy közös munka, játék során. Empátiás készsége, pozitív szemléletre való nevelési érzéke sokat formálhat a gyermeki lelkeken. Ebből a lélekállapotból ő is igyekezett minél többet megőrizni felnőttként is, amikor a művészetterápia felé fordult. Olvassátok gyermeki érdeklődéssel Cservég Viola írását, aki elkalauzol benneteket napjainkban talán még kevésbé ismert, ám annál felszabadítóbb és hatásosabb terápia felé, a stresszoldás és az önismeret területén.


Futólag már hallottatok róla, de eddig senki nem magyarázta el, hogy miről is szól a művészetterápia? Kíváncsiak vagytok, hogy milyen esetekben alkalmazható és milyen hatásai lehetnek? És hogy ez miért jó gyerkőcnek és felnőttnek egyaránt? Tartsatok velem, és hiánypótló bejegyzésemből mindent megtudhattok a képzőművészet-terápiáról! Most egy általános áttekintést hozok Nektek, hogy aztán a későbbiekben megnézzük részletesen a történetét, vagy hogy milyen a gyermek-és felnőttspecifikus, egyéni és csoportterápia, mire jók az egyes technikák, betekintünk majd a színszimbolikába és más izgalmas dolgokba is.

A művészetterápia gyűjtőfogalom, amibe beletartozik a képzőművészet-terápia, zeneterápia, mozgásterápiák, táncterápia, biblioterápia, meseterápia és még sorolhatnám. Ezekben a közös többek között a nonverbalitás és pont emiatt a hatásmechanizmusuk. Azzal, hogy szavak helyett a képi, vizuális, motoros-mozgásos vagy auditív (hallási) érzékelésen és önkifejezésen van a hangsúly, lehetőség nyílik olyan lelki tartalmak megjelenítésére és felszínre hozására, melyek pusztán a verbalitás mezején nem fogalmazódhatnának meg. Ez röviden annyit jelent, hogy amit nem tudunk elmondani, azt kirajzoljuk, kifestjük, kitáncoljuk, kizenéljük magunkból 

Olvasás közben biztosan felmerült Bennetek, hogy a képzőművészet- terápiához rajztudás, képzőművészeti tehetség kell. Az a jó hírem, hogy ez egyáltalán nem így van, sőt! Mindenki tud rajzolni. Mindenki tud firkálni, színekkel foltokat felvinni a papírra vagy kollázst összeragasztani. A művészetterápiában soha nem az esztétikai érték a fontos, nem osztályozunk aszerint, hogy mi szép és mi nem. A fókusz az alkotás során tapasztalt érzéseken, érzelmeken, felszabaduló energiákon és tudattalan tartalmakon van. 

Története

Nézzük, hogy honnan is ered ez az érdekes irányzat. Bár azt is gondolhatnánk, hogy ez valami újdonság, új trend, az igazság az, hogy a művészetterápiának még a pszichológiánál is mélyebbre nyúlnak a gyökerei. Elég csak arra gondolnunk, hogy már az ősember is képekben fejezte ki magát. Vagy a sámánkultúrát is említhetjük, ami szintén nonverbális alapokon nyugszik.

A fő kiindulópont természetesen Sigmund Freud, a modern pszichológia atyja. Az ő álomfejtése és hipnózissal való munkája, illetve a lelki szerkezet három részre osztása (tudatos, tudatelőttes, tudattalan) megalapozta a teret a művészetterápia számára is. Az álom képekkel, szimbólumokkal dolgozik, rejtett, tudattalan tartalmakat felszínre hozva. Ez számunkra azért fontos, mert a művészetterápia is a tudattalan tartalmakhoz képez hidat. Az alkotás és kreativitás gyógyító erejével ezek után Carl Gustav Jung és Ernst Kris is foglalkozott, hogy aztán a posztmodern pszichológiában is kiemelt szerepet kaphasson a nonverbális kifejezési módok fontossága.

Hatótényezők

Ne keverjük össze a képzőművészet-terápiát a képzőművészet-pszichoterápiával! Utóbbit csak pszichoterapeuták végezhetik és az alkotás egy közvetítő felületként van jelen a terápiában, amit értelmeznek, megfejtenek, verbalizálnak. A képzőművészet-terápiában a hangsúly az alkotási folyamaton van, annak felszabadító energiáin, mivel már maga az alkotás élménye elindíthat reparatív, pozitív folyamatokat. A terapeuta nem fejti meg az alkotást, hanem beszélget róla a klienssel. Kulcskérdések közé tartozik, hogy hogy érezte magát a résztvevő alkotás közben, milyen érzelmek kerítik hatalmába, ha ránéz a megszületett képre, stb. Tehát az érzések, érzelmek, benyomások útján kapcsolatba kerül alkotó – mű – és terapauta. Az alkotó természetesen megfogalmahzat jelentéseket magának saját alkotásával kapcsolatban, ebben pedig a legnagyobb segítségre úgy lehet a terapeuta, hogy felteszi a megfelelő előremozdító kérdéseket. 

Eszközök

A terápia során használható eszközök és technikák tárháza kimeríthetetlen, a tradicionális színesceruzától a pasztellkrétán és festékeken át az agyagozásig bármivel alkothatunk. Akár az újrahasznosítás jegyében is gondolkodhatunk és dolgozhatunk papírmaséval, pet palackokkal vagy feldarabolt kartondobozokkal. Tulajdonképpen csak a terapeuta kreativitása és szakképzettsége szab határt ebben az esetben.

Fontos az is, hogy sokszor maga a feladat kíván egy kifejezett eszközt, vagy esetleg a korcsoporthoz kell igazítani az eszköztárat. 

Terápiás közeg

Mint minden terápiában, a művészetterápiában is elengedhetetlen a megfelelő atmoszféra megteremtése. Ez elsősorban biztonságot sugárzó, nyugodt környezetet jelent, ahol az alkotás és a kreativitás háborítatlanul tud szárnyalni. A cél az, hogy a résztvevő azt érezze, bármit megmutathat magából, hiszen biztonságban, megtartó közegben van.

Miért jó?

A művészetterápia célja lehet a stresszoldás és az önismeret, így bárki űzheti, aki kicsit is nyitott a befelé fordulásra és saját maga felfedezésére. Bárkinek ajánlom, aki szeretne könnyíteni a lelkén és szeretné megtapasztalni az alkotás felszabadító erejét.

A klinikumban is van helye, ekkor kiegészítő, kísérő terápiaként van jelen más terápiák mellett (pl. pszichoterápia, gyógyszeres kezelés). Ekkor a művészetterapeuta szoros együttműködésben dolgozik a pácienseket kezelő többi szakemberrel – pszichiáterrel, pszichológussal, mentálhigiénés szakemberekkel. Eredményes lehet pszichotikusokkal (érzékcsalódással, hallucinációval járó kórképek), hangulatzavarral és evészavarokkal küzdőknél, addikcióban vagy időskori demenciában szenvedőknél, rehabilitációban, stb. 

Gyerkőcök esetében pedig különösen hatásos lehet, legyen szó egészséges, különleges igényű vagy valamilyen (mentális vagy szomatikus) betegséggel küzdő lurkóról. Eredményes lehet különböző SNI besorolású gyerekeknél, ADHD, autizmus, tanulási és értelmi zavarok esetében is. Ahogy már említettem, a nonverbális terápiák és különösen a képi kifejezés sokkal közelebb áll a kicsikhez, a rajz sokáig mint elsődleges önkifejezési forma van jelen a fejlődésük során. Szóval ők ebben mozognak otthonosan, nem a szavak mezején. Ezért is lehetséges az, hogy egy gyermek, akivel verbálisan csak nehezen alakítható ki kapcsolat, a rajzban kinyílik és betekintést enged színes kis világába. 

Képek forrása:

https://images.pexels.com/photos/1585325/pexels-photo-1585325.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&dpr=2&h=650&w=940

https://images.pexels.com/photos/3987023/pexels-photo-3987023.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&dpr=2&h=650&w=940

Hasonló bejegyzések

Térkép a gyermeklélekhez, avagy miért mosolyoghat a Napocska?

Térkép a gyermeklélekhez, avagy miért mosolyoghat a Napocska?

Viola múltkori írásában bemutatta nekünk a művészetterápia tudományos oldalát, valamint gyakorlati hasznát, mostani írásában pedig a gyermekrajzok területére kalauzol el minket. A történetiség mellett megismerhetjük a gyermekek rajzfejlődésének állomásait is, közelebb...

bővebben

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Maradj naprakész!

Maradj naprakész!

Ha szeretnél mindig első kézből értesülni a KidSpirit programjairól, iratkozz fel bátran! 

Mi sem szeretjük a spameket, így nem is küldünk majd. 

You have Successfully Subscribed!

Kitűzés a Pinteresten